Lassan pörögtek a hónapok én pedig próbáltam hozzászokni ehhez az egészhez.
Régebben mindig kiröhögtem azokat akik a depresszió elől a kajába menekültek. Mivel csak akkor éreztem jól magamat, amikor ültem, ezért kerültem minden mozgást. A túlműködéssel komoly súlyvesztés jár. Na most 92 kg alá nem akartam már menni, úgy hogy a nehezen megszerzett izmoknak is búcsút mondhatok. Elkezdtem zabálni, ipari méretekben! Na kifog lesoványodni?! Muhaha- én aztán nem! Majd leadom a zsírt ha jobban leszek- ez volt a mottó.
Közben már egész megszoktam hogy állandóan vérvételre járok, vagy az orvoshoz. Valamelyest javult a helyzet és volt hogy lementem 'edzeni'. BÁR ez inkább nagypapa torna volt. Majd elpusztultam. Elég nehéz volt elképzelni ilyenkor lesz ennek valamikor vége is. Viszont annyi haszna volt hogy elkezdtem más szemmel nézni az embereket. Pláne a betegeket. Valahogy igazán beletudtam érezni a helyzetükbe, nem csak felszínesen. Próbáltam megtalálni önmagamat és ballanszot. Stressz nuku!!! Egyszerűen kikapcsoltam az agyam ha valami idegesítő dolog történt velem. - Ez amúgy tökjól hangzik, de csak részben igaz, erre senki sem képes, ne hazudjunk magunknak. :) Tehát inkább...erősen megszűrtem a bevitt ingereket. Akkor tudatosult benne hogy mennyi stressz ért idáig. A meló, a vállalkozás amit után csináltam, edzés, család, satöbbi. TÚL SOK!
Vagy depressziós voltam, hol örömmámorban úsztam... a semmitől. Minden kis szir-szarnak örülni tudtam és lelassult körülöttem a világ. Nem erre vágyunk hogy ezt a rohanó világot megtudjuk állítani néha?
Közben lassan visszakúszott rám 5-6 kg. Igaz hogy nem izomból. A gyógyszert elkezdtük csökkenteni. Egyrészt mert már ideje volt, másrészt elkezdtem allergiás lenni rá. Úgy viszekettek a kezeim, mintha állandóan bogarak csipkednék őket. Éjjel-nappal! Amúgy is elég szarul tudtam csak aludni, ez nagyon hiányzott.
Tehát a Methothyrin lement 4 db-ra. Az átállásokat mindig nagyon megszenvedtem. Olyan volt mintha egy törpe ülne a mellkasomra. Fulladtam, izzadtam, a szívem döröbömbölt mint valami ócska gép. Viszont elmúlt a viszketés. Szerencsémre, mert más gyógyszert a körzeti nem írhatott fel. Mehettem volna Endorkrinológiára, nekem meg amúgy is elegem volt az orvosokból. így váltakozó és ugráló hormonszinttel mentem bele a télbe.
